Vélemény kategória bejegyzései

Can we do it? A nők részvétele a politikai aktivizmusban

Mivel a politikai aktivizmus hagyományosan a férfiak terepe, időszerű a kérdés, vajon a 21. században észlelhető-e ezen a téren jelentős változás. Mennyire vonódnak be a nők a demonstrációk különböző formáiba, és mik lehetnek az okai a magasabb részvételnek, vagy éppen a távolmaradásnak?

Mennyire feminista Hillary Clinton?

Az Amerikai Egyesült Államoknak a történelemben először van női elnökjelöltje, aki ráadásul feministának vallja magát. A cikk azt vizsgálja, hogy beleilleszthetőek-e Hillary Clinton korábbi döntései és ma is vallott elvei a feminizmus ideológiájába.

Hogyan támogatja a mainstream pszichológia a nők elnyomását?

Egyre elterjedtebb, hogy problémáinkkal pszichológus segítségét kérjük. Nagyon nem mindegy azonban, hogy milyen szemléletű terapeutát választunk. Szexuális erőszak túlélőként és feminista aktivistaként a pszichológusokat szeretném megszólítani, hogy több áldozat kaphasson valódi támogatást.

A forradalomból viccet csináltok

Nem kérdés, hogy feminizmusra szükség van, és számomra az sem, hogy a patriarchátus lebontását csak a rendszer átfogó és megalapozott kritizálásán keresztül lehet elérni. Radikális, forradalmi szemléletre van szükség, különben csak újratermeljük az egyenlőtlenségeket.

Ki segít a gyerekkori szexuális visszaélés áldozatainak/túlélőinek? – 1. rész

Ebben a cikksorozatban kritikus vizsgálat alá veszem azokat a Magyarországon elérhető csoportosulásokat, melyeknek célja a szexuális visszaélés áldozatainak segítése. Teszem ezt azért, hogy információt adjak róluk az áldozatoknak/túlélőknek, illetve a témában kevésbé járatos segítőknek. Elsőként az Eszter Alapítvány konferenciájáról számolok be, ahonnan nagyon csalódottan távoztam, mivel használható eszközök és módszerek helyett áldozathibáztató és az erőszakot relativizáló elképzelésekkel találkoztam.

Tehetsz róla, ha tájékozatlan vagy, és tehetsz ellene

A feminizmus nagyon régóta foglalkozik a nők elleni szexuális erőszak okaival, megelőzésével, az áldozathibáztatás elleni küzdelemmel. Szerencsére rengeteg információ áll a rendelkezésére annak, aki be akar kapcsolódni a munkába. Jó, ha ennek tudatában próbálunk szemléletet formálni.

„Feminista vagyok, de” avagy elhatárolódás 2.0

A magukat feministának mondó emberek gyakran keseregnek azon, hogy mások milyen gyakran és gyorsan határolódnak el a feminizmustól, mielőtt valami feminista dolgot mondanának. Rengeteg példáját lehet látni, hallani ennek, pl.: „nem vagyok feminista, de szerintem is ugyanannyit kéne keresnie az azonos pozíciókban dolgozó nőknek és férfiaknak” ; ”nem vagyok feminista, de szerintem is növelni kell a nők részvételét a döntéshozásban”, stb. Bizonyára ismerős a helyzet, és most nem is erről szeretnék írni, hanem egy másfajta elhatárolódásról, ami egyre jobban szúrja a szememet. Nevezetesen, amikor arról írnak emberek, hogy igen, bizony, ők feministák, de nem olyanok ám, mint a csúnya, rossz, gonosz feministák.